Tudom, hogy az augusztus 20-i szentmise nem állami rendezvény volt, tudom, hogy a rendezők nagy része önkéntes volt.  Ennek ellenére azért felmerül a kérdés, hogy az egyháznak a sok-sok milliárdból, amit az államtól kap nem telik egy ilyen nagy rendezvény biztosítására néhány százezer forintja? Bár az is igaz, hogy a megjelent közjogi méltóságok és egyéb védett személyek biztonságáról akkor is a TEK-nek kellene gondoskodnia.

A TEK most alaposan leszerepelt. Pedig váltig azt hittem, hogy azokból a tízmilliárdokból, amit a Kedves Vezetőtől kaptak és közbeszerzés nélkül elkölthettek, legalább 5-6 olyan testőrt kitudnak képezni, akik nem csak nézelődnek, mint a vett malac, hanem ha kell azonnal közbe is avatkoznak. Nos, ez nem sikerült, legalábbis nem azonnal. Komikus volt látni a felvételeken, hogy milyen mulyák, esetlenek és lassúak voltak a Kedves Vezető legjobb kommandósai.

Ennél már az is jobb lett volna, ha Pintér úr behív néhány 80 éves életerős nyugdíjas rendőrt a rendezvény biztosítására. A nyugdíjasoknak nem kellene új Audi, nem kellene új rádiórendszer, meg egyéb ilyen úri huncutság. Ha látná Kovács 12. János törzsőrmester, hogy jön egy rasztahajú próbajézus, csak odakiáltana a legközelebbi nyugdíjas társának, hogy kapd el Józsi a loboncost, és Józsi a korát meghazudtolóan a másodperc tört része alatt egy elegáns mozdulattal elhajítaná a járókeretét, és a Fekete Párducot (Grosics Gyula) megszégyenítő vetődéssel már földre is vinné az álkrisztust. Addigra Jani bá’ is odaérne és ketten szépen csendesen kivezetnék az elmebeteget a tetthelyről. Bár az is lehet, hogy ha utána csendesen viselkedik, hármasban végigballagják a körmenetet.

Szerencsére nem történt semmi komolyabb dolog, hisz csak egy elmeháborodott hangoskodott egy kicsit. Viszont, kérdezem én, ha tételezzük fel (de soha ne történjen meg) nem egy próbajézus, hanem mondjuk, egy terrorista jut a védett személyek közé (ami azért is érdekes, mert kordonok is voltak, a „zemberek” jó része a kordonon kívül volt) és nem egy megafon van a kezében, hanem mondjuk egy uzzi vagy kézigránát, akkor most mit mondanak a magánhadsereg vezetői? Főleg annak tudatában, hogy a Kedves Vezető élete párja is veszélyben volt.

Igazából nem is értem miért kell a választások után 4 évig méricskélni, hogy melyik párt milyen támogatottságot kapna, hisz ennek a mérésnek semmi értelme. Attól még az kormányoz, aki a legutóbbi választást megnyerte, hiába fordulna a támogatottság az ellenkezőjére. Lásd az előző ciklus végét. Persze tudom, a kutatóintézeteknek bizonyítaniuk kell, hogy nem feleslegesek, bár ahogy néhány választás előrejelzéseire visszaemlékszem, még négyévente sem lenne rájuk szükség, de ez szigorúan a magánvéleményem.

Most is azt olvasom, hogy a kormánypártok (pártok???? Hisz a KDNP csak virtuális párt, még a kormány közeli kutatók sem tudtak, bármennyire igyekeztek is, nullánál nagyobb támogatottságot mérni nekik) némi kis visszaesés után újra 53% környékén van, ami ugye a magyar választási rendszer sajátossága miatt kétharmadot jelent.

Nem vagyok vallásos (bár annak idején a keresztvíz alá tartottak), ennek ellenére a saját tapasztalataimon kívül sok mindenben hinnem kell. Mert mi másnak mondható például az, hogy elfogadom azt az állítást, hogy a Föld gömbölyű? Soha nem másztam fel akkora létrára, hogy megtapasztalhattam volna, tehát csak a hit fogadtatja el velem, mint ahogy azt is, hogy nem a Nap kering a Föld körül, hanem fordítva. Mivel nem végeztem saját kutatásokat, nem csináltam felméréseket, így azt is csak hiszem, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága még mindig kétharmados.

Mondom, nem végeztem kutatásokat, tehát el kell hinnem, bár az utóbbi napokban a tapasztalataim mást mondanak.

Pénteken műszaki átadáson voltam. Nem volt valami nagy, eget rengető beruházás, így nem volt se szalag átvágás, se állófogadás. Megejtettük a szemlét, megírtuk a papírokat és kész is volt. Szép idő volt, így a hivatalos aktus után egy kicsit beszélgettünk. Természetesen a beszélgetés egy idő után a mai gazdasági és politikai helyzet felé kanyarodott. Mivel jószerint ismeretlenek voltunk egymásnak így a beruházó, a műszaki ellenőr és én, mint kivitelező kicsit visszafogottabban fogalmaztunk. Ennek ellenére világosan kiderült, hogy egyöntetűen az a véleményünk, hogy minden rossz irányban halad. Még azok a dolgok is, aminek szükségességét nem kérdőjelezzük meg, csak a végrehajtás módját nehéz elfogadni.

Szombaton délután egy öregfiúk találkozóra voltam hivatalos. Összejöttünk úgy harmincan, olyanok, akik régen közösen püföltek egy gömbölyű tárgyat, amit labdának hívnak. Többekkel évek vagy évtizedek óta nem találkoztam, bár ennek ellenére azonnal ráismertem mindenkire, ha nem is a termetéből (az idő a legegészségtelenebb dolog a világon, amit most meg is tapasztaltam, hisz a régi délceg sportolótársak zöme olyan szépen kikerekedett, mint a kölök gólya. Én nem is csipszadót vetnék ki, hanem időadót, mert a csipsz nem hizlal annyira, mint az idő. De ezt csak halkan mondom, nehogy a kétharmadék tényleg bevezessék), de a gesztusaikból, a hanghordozásukból azonnal tudtam ki kicsoda. Amikor már alaposan kinosztalgiáztuk magunkat, szinte természetes módon került szóba a politika. Elvégre a férfiember, ha nem a fociról (azt pedig mi nem nagyon szerettük) akkor a politikáról beszél a legszívesebben (a csajozásról nem beszélhettünk, mert néhányan elhozták az oldalkocsijukat is, és hát ugye előttük ilyenről nem szabad beszélni). Egy ismerős társaság némi alkohollal megtámogatva nem nagyon válogatja meg a szavát, ezért inkább nem idézném a véleményeket. A lényeg az, hogy a nagyjából 30 fős társaságban senki nem akadt, aki pozitívan értékelte volna az elmúlt egy évet, illetve optimistán tekintene a jövő felé.

Ma, vasárnap reggel nyúlok az ásványvizes flakonért, de csak a levegőt markolásztam. A fenébe! Elfogyott, tegnap akartam venni, de az ünnep miatt nem voltak nyitva a boltok. Na, akkor irány a bolt, mert a tudomány szerint a csapvíz is egészséges és ebben hinnem kellene, de a tapasztalatom mást mond. Ha megnyitom a csapot, valami tejszerűen fehér folyik ki belőle erős klórszagot árasztva és ez a valami engem cseppet sem emlékeztet a vízre, ezért inkább ásványvizet iszom már évtizedek óta. A boltban nem sokan voltunk így a pénztáros hölgy ráérősen ütögette a billentyűket, közben mondta a magáét. Nekem mondta, de valószínűleg nem nekem címezve, mert kissé válogatva a szavait, de igen lehordta a mostani kormányt. Mivel nem akartam sokáig időzni ezért nem adtam alá a lovat (pedig én még cifrábbakat is tudtam volna mondani), hanem csak megértően bólogattam, és egy „Hát igen, ez van”-nal elköszöntem és elindultam hazafelé. Útközben megakadt a szemem egy út melletti bodegán, ahol dinnyét árultak. Összefolyt a nyál a számban és megálltam. Én voltam az egyetlen vevő így az eladó hölgy ráért. És belekezdett, szinte szóról szóra ugyanazt mondta, mint a bolti eladó. Bár ő még egy kicsit megfejelte konkrétumokkal is a mondandóját. Megtudtam, hogy ápolónő. Szereti a szakmáját és vagy 20 éve már műveli is. Eddig még csak nem is gondolt rá, hogy elmenjen az egészségügyből. De most kezd elege lenni. Nem a kórházból (bár nem idézném mit mondott, milyen állapotok vannak a megye legnagyobb kórházában), nem a betegekből, nem a munkából, hanem a megalázó fizetésből. A rengeteg túlóra ellenére most nagyjából 90 ezret visz haza havonta, de ha megszüntetik a pótlékokat (az új munka törvénykönyv szerint megszüntetik) akkor, ha fájó szívvel is, de menni fog. Már nehezen bírja - fakadt ki - hogy a kórházi munka után esténként még házakhoz jár ápolni, sebeket átkötözni, a szabadnapjain meg beáll a zöldséges pult mögé árulni.

Száz szónak is egy a vége. A három nap alatt jó néhány különböző tevékenységű és habitusú emberrel találkoztam. Volt közöttük ismerős, ismeretlen, az ismerősök közt olyanok, akikkel annak idején nem értettünk egyet, de most mindenkivel arra az álláspontra jutottunk, nem jó ez ami most folyik, és ha valaki véletlenül tavaly rájuk is szavazott, ma már nem tenné.

Visszakanyarodva a címhez. Nem tudom, hogy most kinek higgyek? A kutatóknak vagy a tapasztalatomnak? Vagy valóban az van, hogy a kétharmad most rejtőzködésre adta a fejét…

A Kedves Vezető, mint ahogy szokta, kiállt, beszélt, de nem mondott semmit!

Nem fogjuk hagyni, hogy a válság árát, a korábbi rossz döntések következményeit az emberekkel fizettessék meg – kiáltott fel a Kedves Vezető és egy hirtelen mozdulattal a zsebébe nyúlt.

Matolcsy Parafenomén György, Lézer János, Szájjárató Péter és a többiek elfehéredtek és a szívükhöz kaptak. Itt a világ vége gondolták. Szilárd meggyőződésük volt, hogy a Hőn Szeretett Vezér most előkap néhány köteg húszezrest és kivágja az asztalra, mondván itt van néhány millió forint, a többit majd holnap behozom, de felkérem a Fidesz, a KDNP és a kormány összes tagját, hogy mindenki járuljon hozzá a válságalaphoz. Holnap megszámoljuk mennyi jött össze, de azt előre közlöm, hogy holnap addig innen senki el nem mehet, amíg nem jön össze a 20.000 milliárd forint!

Lézeblokkolós János homlokán megjelent egy izzadságcsepp és szép lassan ereszkedett lefelé. Szegény Jánosunk már látta lelki szemei előtt, hogy úszik el az új Audi S8-a, pedig milyen nagyon vágyott rá. Már megbánta, hogy dicsekedett azzal, hogy mije van, hisz így neki többet kell betennie az alapba, mint amennyit a Kedves Vezető betesz.

Ekkor a Kedves Vezető előhúzta a kezét a zsebéből, majd a benne lévő zsebkendővel megtörölte a homlokát. Hiába na, kemény dolog a háború, megizzasztja az embert, mondta a jellegzetes félmosollyal az arcán és visszasüllyesztette a zsebkendőt a zsebébe.

A teremben nagy dübörgés hangzott fel, rengeteg nagy kő esett le a szívekről. Tömjén Zsolt gyorsan keresztet vetett, és hálás szemekkel meredt az ég felé. Pintér Nyugdíjcsaló Sándor csak annyit mormolt magában, hogy ritkán jár templomba, de holnap meglátogatja Szent Antalt és dob a perselyébe néhány érmét.

Még valamit szeretnék bejelenteni emelte fel mutatóujját a Hőn Szeretett. De ezt már teljes nyugalommal hallgatták a jelenlévők. Tudták, hogy a nehezén túl vannak, most már csak a szokásos hablatyolás jön. És nem is csalódtak, mert a Nagy Vezír így folytatta: Akármi is potyogjon az égből, a kormány tartani fogja a három százalék alatti hiányt. Csökkentjük az államadósságot, komoly döntéseket hozunk, de megszorítások nem lesznek! Persze, persze, bólogatott mindenki szinte jókedvűen.

Végezetül!

Emelte fel a hangját a Hőn Szeretett. Felkérem Matolcsy Györgyöt, a költségvetés egy év alatti módosításainak világbajnokát, hogy hozza létre az otthonvédelmi monitoringbizottságot. Gyurink ábrázata kissé felhős lett, zavartan megvakarta az állát és rebegő hangon megkérdezte a Kedves vezetőt: Egyetlen, Hőn Szeretett Vezérem! Értem én a feladatot, de a pontosítás (mert a pontosság a fő erényem) végett megkérdezném. Kiflicsücsök Gabika óta tudjuk, hogy a legjobb védelem az ha elvesszük az emberektől azt amit meg kell védeni. Jól értem, hogy azt a feladatot kaptam, hogy vegyem el mindenki otthonát? Jól értetted drága barátom, válaszolt a Kedves vezető. Még Kósa Lajáét is? Kérdezte bátortalanul Gyurink. Az övét is! Felelt ellentmondást nem tűrő hangon a Nagy Vezír. De miatta ne aggódj, neki jövőre építünk egy 15 milliárdos stadiont, abban elfér az egész famíliájával.

Végeztem!

Jelentette ki a kedves Vezető, és határozott léptekkel elhagyta a termet. Még arról az udvariassági formuláról is megfeledkezve, hogy megkérdezze van-e valakinek még kérdése. De az arckifejezését nézve (ami olyan ördögi volt, amilyet még az Economist legjobb fotósa se tudott volna készíteni még fotoshoppal sem) úgysem lett volna senkinek mersze további kérdést feltenni.

Már látszik a szép új világ az Avas lábánál. A költségvetés bevételi oldalán év végéig közel 875 millió forint elmaradás várható ezért a testület augusztus 11-én rendkívüli ülésén döntött közel kétmilliárd forint zárolásáról.

Az intézményben megszüntettem az internetezést és a fénymásolást, de korlátoztam a víz és az elektromos áram fogyasztását is, amikor két hónappal ezelőtt 12 milliót elvont tőlünk az önkormányzat. Most 35 milliót zároltak, ami után már az iskola pedagógiai programját sem lehet teljesíteni – nyilatkozta az avasi iskola igazgatója. 

Azt ugyan kikötötték, hogy pedagógus-elbocsátásokat nem lehet végrehajtani, de úgy tűnik, a fizetésen felüli egyéb járandóságokat, pótlékokat el kell felejteni, márpedig abból finanszírozták idáig a minőségi oktatást. Ugyanakkor a technikai, nem tanári létszám csökkenthető.

Valószínűleg Hoffmann Rózsa már gőzerővel dolgozik a 128. oktatási törvény variáción. Szegény épp, hogy befejezi az egyik variációt, már kezdheti is újra, mert hol Rogán atamán, hol Matolcsy fenomén, hol maga a Kedves Vezető köt bele a munkájába. Most is sutba dobhatja az eddigieket, mert a Matolcsy féle kolosszális gazdaságpolitika beleköpött a levesbe.

Beépített kémeink az alábbi tervezetet látták az államtitkár asztalán. Sajnos lefényképezni nem tudták, mert Rózsika szobájában nem működik a világítás, a kémeink telefonjában pedig nincs vaku, így arra kell hagyatkoznunk, amit megjegyeztek a 80 oldalas törvénytervezetből.

Bevezetés

A 2010. tavaszi országgyűlési választások fülkeforradalom eredménye egyértelmű felhatalmazást adott arra, hogy új értékalapokra helyezzük az oktatási rendszer egészét. Az új törvénynek szakítania kell a jelenleg hatályos szabályozás látszólagosan értéksemleges és döntően az egyéni jogokra alapuló szemléletével, és meg kell teremtenie a nemzeti fejlődés butítás szolgálatába állított közoktatási rendszer és intézményei működésének alapvető szabályait. Az új törvény műfaját tekintve is különbözik a hatályostól, mivel kerettörvény tragikomédia, azaz csak a legfontosabb területekkel nem foglalkozik. A részleteket kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek (abban az esetben, ha sem a kormány sem a miniszter nem ér rá, akkor az adott intézmény pedellusa, ha ő sem ér rá, akkor a takarító néni) fogják szabályozni, és illeszkedik hozzá a pedagógus életkényszerpálya-modell életbe léptetését szabályozó új törvény is. Így érhetjük el, hogy az új közoktatási törvény átláthatóatlan és érthetőetlen legyen, valamint azt, hogy a későbbiekben szükségesnek mutatkozó pontosítások ne követeljenek minden esetben hosszadalmas eljárást igénylő törvénymódosításokat (mivel már tele van a hócipője a Rogán - Lázár - Kósa triónak az állandó önálló képviselői törvényjavaslatok benyújtásával).

A törvény új vonásai

A törvény

- kiindulópontja, hogy a közoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat népbutítás

- egyértelművé teszi a közoktatás szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével a működtető település fideszes képviselőire ruházásával

- kinyilvánítja, hogy a szakmai döntéseket szakemberek Matolcsy haverjai (lehetőleg tescos kötődéssel) hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával figyelmen kívül hagyásával

- csökkenti a tankönyvek számát (3 tantárgyanként 1 tankönyv, osztályonként 1 példányban), és fokozatos áttérést ír elő az általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra (ha másként nem megy, hát úgy, hogy nem fizetik ki a tankönyvkiadót)

- bevezeti a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését és értékelését melyet a helyi Fidesz alapszervezet lát el

- új finanszírozási rendszer elveit fekteti le, és kialakítja az eljárás rendjét:

1. A fűtési szezonban minden diák annyi kétszáz forintost köteles vinni naponta az iskolába, ahány órája lesz. Ezentúl a radiátorok pénzérmével működnek, és 5 percenként be kell dobni egy érmét.

2. Minden diák köteles naponta vizet vinni az intézménybe az alábbiak szerint: 1 db 10 literes vödörben a WC használathoz, 1 db 5 literes műanyag kannában a kézmosáshoz, és 1 db 2 literes flakonban az iváshoz.

3. A testnevelési órákat a jövőben nem csoportosan és nem külön teremben tartják (a tornatermeket kiadják magtárnak) hanem a tantermekben, mégpedig úgy, hogy padsoronként 1-1 tanuló egy kerékpárt teker, mely meghajtja a villamos energia-ellátást adó generátort.

Alapelvek

- A magyar közoktatás törvényi szabályozásának alapját alkotmányos alapértékeink, a Nemzeti Együttműködés Programja, valamint a Kedves Vezető víziói képezik.

- A közoktatás a közjót (főleg a Fidesz és holdudvara) és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat (az egyéneket a Kedves Vezető jelöli ki) egyaránt szolgálja. 

- A szülőknek jogukban áll világnézetük szerint iskolát választani gyermeküknek, ha csak a KDNP másképp nem gondolja. 

A közoktatási törvény célja

A közoktatási rendszer célja a test, a lélek és az értelem arányos visszafejlesztésének, valamint az ismeretek, készségek, képességek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával a személyiség és a közösségek harmóniájának elősegítése annak érdekében, hogy minden állampolgár a Kedves Vezető hű és engedelmes alattvalója legyen. 

Újabban semmi jó hír nem jön Amerikából. Az államadósság-plafon emelését ugyan az utolsó pillanatban elfogadták, de a leminősítést már így sem tudták elkerülni. A gazdasági bajok mellett most már a morális és erkölcsi züllés is megindult. Mert mi másnak tudhatnánk be az alábbi nyilatkozatot?

A dollármilliárdos befektető, Warren Buffett úgy gondolja, hogy a Kongresszusnak meg kéne emelnie a gazdagokat terhelő adókat, amivel a költségvetési hiányt csökkenteni lehet, miközben a befektetések vagy a foglalkoztatottság emelés nem kerül veszélybe. Amíg a legtöbb honfitársuk a megélhetésért küzd, addig a gazdagok rendkívüli adókedvezményeket kapnak. Elmondása szerint ő és a barátai túlságosan sokáig élvezték a Kongresszus megkülönböztetett figyelmét, azonban eljött az ideje, hogy a kormányzat az áldozatokat valóban megossza a lakosság között. Javaslata szerint az egymillió dollár feletti adóköteles jövedelem (amibe beletartozik az osztalék és a tőkejövedelem is) felett azonnali adóemelésre lenne szükség. Buffett 60 éve dolgozik a befektetési piacon, sok mindent látott már, de még soha nem fordult elő szerinte, hogy egy befektető azért utasított volna el egy jó befektetést, mert túl magas a várható nyereségen az adó.

Ki a @ ez a Warren Buffet? Kérdezhetné Deutsch Tamás (alias Tompika), de nem kérdezi, mert Buffet nagy bölcsen nem Magyarországról szólt, hanem Amerikáról. Ez az egy szerencséje, különben már nézegethetné a magyar börtönöket, hogy melyikben szeretne egy cellát magának. Ugyanis Magyarországon most keleti szelek fújnak. Itt nem illik a gazdagokat megsarcolni! Jaj annak, aki megpróbálná! Épp most adtunk százmilliárdokat oda nekik az egykulcsos adóval, erre jönne egy ilyen Buffet és visszavenné tőlük! Na, ne! Aki ilyet megpróbálna, már mehetne is Gyurcsány mellé a vádlottak padjára.

Azt hiszem Warren Buffet a korral (81 éves) nem bölcsebb, hanem érzelgősebb lett. Nem értem miért érdekli az, hogy a honfitársai a megélhetésért küzdenek? Nálunk arányaiban már többszöröse a napi megélhetési harcos, mégsem érzeleg a Kedves Vezető. Sőt! Az a kormányprogram, hogy aki szegény, az legyen még szegényebb. Magánnyugdíjakat elvesszük, a béreket csökkentjük, segélyt nem adunk, aki ennek ellenére élni akar, annak irány a munkatábor! A fülkeforradalmári jelszó pedig az, hogy „Aki nem vitte semmire, az annyit is ér” amint azt Lézerblokkolós János ki is nyilatkozta.

Szerény véleményem szerint Amerika rossz úton jár. Két választási lehetősége van. Vagy követi a magyar példát, vagy örökre eltűnik a történelem süllyesztőjében. Kis hazánk viszont jobb, ha felkészül minden rosszra, mert ha ez így megy tovább az óceán túloldalán, akkor jobb, ha visszaállítjuk a határőrizetet, mert a kitántorgott másfél millió emberünk helyett idetántorog Amerikából vagy százötvenmillió!