Valószínűleg sokaknak ismerős ez az állítólag Einsteintől származó mondat: Nem tudom, mivel vívják majd a III. világháborút, de az biztos, hogy a negyediket kőbaltával.

Valahogy így vagyok én is a Széll Kálmán tervekkel. Nem tudom mi lesz a harmadikban, de azt tudom, hogy mi a negyedikben.

Nagyjából ez:

I. RÉSZ – BEVEZETŐ A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKÁHOZ

1. Bevezetés

Az első három tervet elbaltáztuk. Nem kicsit, nagyon! De a Kedves Vezető jobbkeze Kusza Szem megígérte, hogy a negyedik terv már jó lesz.

2. Költségvetési trendforduló

Haladunk tovább a Széll Kálmán Tervek által kijelölt úton, amely alapján idén 780%-ra, míg jövőre 610%-ra csökkentjük hiányunkat, amellyel Európában is egyedülálló sikert érhetünk el.

3. Kiemelt kormányzati célkitűzések

A fejlett országokban az adósságválság kapcsán kiújult pénzügyi bizonytalanság az üzleti és pénzügyi bizalom további romlásához vezetett Magyarország főbb kereskedelmi partnerei körében, így hazánk tekintetében sem alakultak kedvezően a prognózisok annak ellenére, hogy annyira nem vagyunk fejlettek, hogy külön osztályt hoztak létre országunk besorolására. Ez az osztály a IV. Világ (fejlődésre képtelen) nevet kapta. Magyarország számára ugyanakkor a romló külpiaci konjunktúra ellenére is a lehető legmagasabb gazdasági növekedés elérése a cél, fél maximum egy éven belül a világ vezető gazdasága leszünk.

II. RÉSZ - MAGYARORSZÁG NEMZETI REFORM PROGRAMJA

1. Bevezető a nemzeti reformprogramhoz

Nemzeti Reform Program összeállítása során Magyarország arra törekedett, hogy az Európai Bizottság által megfogalmazott tartalmi és szerkezeti iránymutatásokkal homlokegyenest ellentétesen mutassa be azokat a további lépéseket, amelyek a strukturális reformokat, a gazdasági növekedés dinamizálását, a foglalkoztatás bővítését, az államadósság fenntartható szintre mérséklését szolgálják.

2. Banki hitelezési aktivitás helyreállítása

A válság kitörése óta a nem pénzügyi vállalatok banki hitelezése jelentős mértékben elmarad a korábban megfigyelt szinttől, azaz a nem pénzügyi vállalatok nettó hitel-visszafizetőkké váltak. A hitelezés további ösztönzése szükséges ugyanakkor ahhoz, hogy a nem pénzügyi vállalatok ismét nettó hitelfelvevőkké váljanak, így is finanszírozva a tevékenységük bővítését. Ennek érdekében a kormány lehetővé teszi, hogy Csányi Sándor mellett Járai Zsigmond is bankot alapíthasson. Természetesen a külföldi kereskedelmi bankokat ezután sem engedjük vissza Magyarországra, örülünk, hogy a 3.0 terv hatására távoztak.

3. Agrárfinanszírozáshoz való hozzáférés javítása

A Kormány kiemelt célja a komparatív előnyök kihasználására alapozva a mezőgazdaság, mint húzóágazat fejlesztése, melynek kulcselemét jelenti a mezőgazdasági vállalkozók finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. A javítás érdekében ezentúl Mészáros Lőrinc és Nyerges Zsolt helyett a komornyikjaik is felvehetik a pénzt.

4. Az államigazgatás korszerűsítése

Bár már az elmúlt években is számos intézkedés történt az államigazgatás hatékonyságának növelése érdekében (pl. egyszerűbb kormányzati struktúra, 19 területi állami szerv megyei és fővárosi kormányhivatalba történő integrálása, a felesleges kapacitások leépítése) a következő időszakban további erőfeszítések szükségesek. Az új államigazgatási struktúra szerint minden nagyobb ügyet maga a Kedves Vezető dönt el. A kisebb ügyeket a három titkárnője és a két takarítónője közül az, aki épp ráér.

5. A korrupció megelőzése

A Kormány által tárgyalt korrupció-megelőzési és visszaszorítási program legfontosabb célja a korrupció okainak, jelenlegi helyzetének feltárása, ennek eredményeképpen a megelőzést szolgáló eszközök meghatározása, majd alkalmazása. Ezentúl korrumpálni csak a kormány által kijelölt három személyt lehet.

6. Foglalkoztatás

A magyar gazdaság egyik legfontosabb, a potenciális növekedést fékező strukturális problémája a nemzetközi összehasonlításban kirívóan alacsony aktivitás és foglalkoztatottság. A magyar Kormány a foglalkoztatás bővítését határozta meg a legfontosabb gazdaság-, fejlesztés- és társadalompolitikai céljaként, konkrét célként kitűzve 2020-ig egymillió új, adózó munkahely létrejöttét. A célok elérése érdekében a kormány széles körben bevezeti a közmunkát. Minden munkaképes magyar állampolgár, amennyiben hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani, hogy nem keres többet, mint havi nettó 47000 forint, közmunkára kötelezhető. A közmunka XII. századi technológiával árvízvédelmi töltés építése. A közmunka folyamatos fenntarthatósága érdekében a Tisza gátjaihoz szükséges töltőanyag a Dunántúlról, a Duna gátjaihoz szükséges pedig a Tiszántúlról talicskával szállítandó.

7. Oktatás

A magyar gazdaság növekedése és a foglalkoztatás bővülése szempontjából komoly akadályt jelent, hogy az oktatási rendszer kibocsátási szerkezete és minősége sok tekintetben eltér a munkaerőpiac tényleges igényeitől. A legfeljebb általános iskolát végzettek munkaerő-piaci részvétele igen alacsony, foglalkoztatási rátájuk több mint 20 százalékkal elmarad az EU átlagától. Az oktatási rendszer kibocsájtási minőségének a foglalkoztatáshoz történő optimalizálásának érdekében az iskolai tankötelezettséget a gyermek 10 éves koráig határozzuk meg. 10 éves kor felett csak az a gyermek tanulhat, akinek a szülei legalább havi kétmillió forintot keresnek. Erről igazolást nem kell bemutatni, mert a kormány minden ilyen szülőt ismer, sőt mindenkivel pertuban is van.

Valahogy így képzelem el a Széll Kálmán Terv 4.0-át