Teljes mértékben egyetértek a Kormányszóvivői Iroda nyilatkozatával, a kedvezményes nyugdíjakkal kapcsolatban, mely szerint: "Morális értelemben elfogadhatatlan, hogy életerős, szakmailag felkészült, munkaképes emberek nyugdíjban részesüljenek, miközben még hosszú évekig hasznos munkát végezhetnének a közösség javára”.

Én a kormány helyében még nagyobbat mernék álmodni. Van ebben a gondolatban még rengeteg tartalék. Ha már úgyis divat lett az unortodox megoldások alkalmazása, néhányat vázolnék.

A Parlamentben rengeteg életerős képviselő van. Egész nap (ha egyáltalán bemennek) csak ülnek a sejhajukon, időnként megnyomnak egy gombot oszt annyi. Ez, hogy a nagyokat idézzem „Morális értelemben elfogadhatatlan”. Erős, tettre kész, emberek kirobbanó energiáját hagyjuk szunnyadni. Ennek megszüntetése érdekében javaslom a váltógazdaságot. A tervem igen egyszerű.

Például, Kovács 12. János főtörzsőrmester 25 évi kemény szolgálat után nem megy nyugdíjba, hanem beül a Parlamentbe egy évre, helyére pedig mondjuk, Szijjártó Péter megy Afganisztánba rendfenntartani. Így Kovács is pihenhet egy évet és Szijjártó is kiveszi a részét a munkából, ráadásul a futsal is könnyebben megy majd neki, mert a járőrözéssel remek erőnlétet szerez. Aztán évente helyet cserélnek. (Semmi kétségem nincs afelől, hogy Kovács úr bármennyire is képezné magát, annyi baromságot nem tudna összehordani, mint Szijjártó. Péterünk meg az őrületbe kergetné az afgán lázadókat.)

Vagy mondjuk Szabó 26. József vonulós tűzoltó korkedvezményes nyugdíj helyett beül a patkóba gombot nyomogatni, helyére meg a szerkocsiba Lázár János fészkelődik be. Így Szabó is pihengethet egy évet és Lázár is kiélheti a száguldozási mániáját, és még lézerblokkoló sem kell hozzá. (Szabó úr ténykedésétől nem ijednék meg, szerintem sokkal normálisabb önálló képviselői indítványokat állítana össze, mint Lázár. Viszont be kell vallanom, hogy nem szívesen üldögélnék a tízemeletes tömb tetején várva, hogy Lázár kimentsen.)

Esetleg Nagy 47. István rendőr zászlós kapna egy éves megbízatást a kormányzásra, míg Matolcsy az utcán próbálna rendet tartani. Mindketten jól járnának, hisz Nagy egy kicsit pihenhetne, Matolcsy pedig sok tapasztalatot gyűjthetne az utcán.  (Biztos vagyok benne, hogy Nagy úr néhány nap alatt összerittyentene egy olyan költségvetést, amit fele annyiszor kell módosítani, mint Matolcsyét. Abban már nem vagyok annyira biztos, hogy ha valahol egy négyes útkereszteződésben elromlana a közlekedési lámpa Matolcsy képes lenne-e átlátni mind a négy ágát - a tapasztalatok szerint még kettőig is nehezen számol el - és úgy forgalomirányítani, hogy ne legyen belőle baleset.)  

És folytathatnám a sort napestig.

Remélem a posztom nem volt annyira demagóg és populista, mint a Kormányszóvivői Iroda nyilatkozata.