Adta ki a jelszót a Kedves Vezető. Persze nem azonnal, mivel kellett egy kis idő, míg megmagyarázták neki, hogy nem mellette, hanem ellene tüntetnek az utcán.
Kicsit értetlen volt a Kedves Vezető. Elsőre nem is értette a dolgot. Gyorsan megnézte a naptárt, nem április elseje van-e? De nem, január másodika volt. Ekkor kandi kamerára gyanakodott, meg is kérdezte hű alattvalóját Szájjárató Pétert: hol a kandikamera Petya? De Péterünk elkeseredetten csak a fejét rázta, nincs itt kandikamera Vezérem, itt csak Pintér Sanya kamerái vannak, amikről Te is tudsz (kivéve egyet, de azt meg Kövér Laca szerelte fel Pintér ellen).
Akkor végképp nem értem, vakargatta meg a fejét a Hőn Szeretett. Se április elseje, se kandikamera, akkor mit keres a nép, az istenadta nép az utcán és miért kiabál? Hogy megnyugtassa magát kinyitotta az ablakot, hadd lássa és hallja az ő kedves alattvalóit. Ekkor kissé meg is nyugodott, hisz az emberek tízezrei egy torokból üvöltötték felé, hogy „bowling”, „bowling”. Na, mégis csak kandizás van itt mosolyodott el a vezér. Az egész ország, mit az ország, az egész világ tudja, hogy ő nem bowlingozik, hanem focizik! Nem is akárhogyan! Ha nem jön közbe a politika, akár falusi szpartakiád válogatott is lehetett volna belőle.
No, kiállok az erkélyre és felvilágosítom a népemet, hogy nem bowling, hanem foci! Rikkantotta el magát a Kedves Vezető, és elindult az erkély felé. A szobában mindenki fal fehér lett és sóbálvánnyá merevedett. Hál’ Istennek egy legény azért megőrizte a hidegvérét. Pintér Sanya egy jól irányzott vetődéssel a földre vitte a Vezért. Még a földön fekve a Hőn Szeretett fülébe súgta: Ne bolondulj meg (még jobban) Viktor! A zemberek nem bowlingot, hanem bóvlit kiabálnak, de hisz Te is tudod, hogy az összes hitelminősítő leminősített minket.
Ugyan már, a zemberek tudják, hogy ez a Gyurcsány műve és engem nem… Kezdett bele mondókájába a vezér, de hirtelen elakadt a szava. Az ablakon ugyanis új rigmus szűrődött be. Kint abbahagyták a bóvlizást és tízezrek kezdték skandálni az „Orbán Takarodj” szövegű új népi mondókát. Erre már a Kedves Vezető is elfehéredett, de csak egy pillanatra. Néhány mély levegővétel után felpattant a földről és kivörösödve, dagadó nyaki erekkel üvöltözni kezdett: Azonnal csináljatok valamit! Ha kell egyenként dutyiba az összes ellenzékivel. Vagy mit tudom én, találjatok ki valamit! Szervezzetek egy ellentüntetést 4-5 millió emberrel!
De Vezérem! A kétharmadunk oda van, jó, ha 4-5 ezer embert tudnánk mozgósítani. A pártkassza is romokban, (kiürítette az árfolyamváltozás, hála Lézer Janinak meg Kósa Lalinak) nem tudnánk fizetni a tüntetőket, mint múltkor (kacsintott egyet Kövér a vezérre). Nem érdekelnek a kifogások ordított tovább a már nem is olyan kedves vezető. Akkor szóban erősködjünk, és hazudjunk egy jó nagyot, mint az elmúlt másfél évben folyamatosan. Például mondjuk azt, hogy tízszer ennyi embert vihetnénk az utcára, de nem akarunk.
Ez az ötlet mindenkinek tetszett, gyorsan ki is adták az összes vazallusnak, hogy bármit kérdeznek tőlük, mindenre ezt válaszolják. Mindenki bemagolta a mondatot, Szájjárató, Girnyó Szász, de még Kiflicsücsök Gabika is. Aztán, hogy nemzetközivé tegyék az új országmentő programot még Martonyi is bebiflázta, majd gyorsan fel is mondta. Természetesen a királyi média sem maradhatott ki a terjesztésből, az aktuális sztárriporter el is készítette a megfelelő híradást, amit kötelezően le kell adnia minden médiának (hacsak nem akar frekvencia nélkül maradni).
Na ugye! Mindenre van megoldás! Oktatta vazallusait a Kedves Vezető immár megnyugodva, és mielőtt kiment volna a teremből még egy intelmet megosztott a jelenlévőkkel. Ne feledjétek: Az utca nem lehet ellenzékben! Majd már mosolyogva távozott.
Utolsó kommentek