A Kormány 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelete a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről

 1.     § (1) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, az azok vagyonkezelésébe tartozó, többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek, valamint a Kormány közalapítványai, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.), valamint az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti beszerzéseik (a továbbiakban együtt: közbeszerzéseik) meg valósításakor e rendelet előírásai szerint kötelesek eljárni.

 2.     § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzések indokoltságának vizsgálata, és a közbeszerzési eljárások, valamint a rendelet hatálya alá tartozó szerződések ellenőrzése a nemzeti fejlesztési miniszter feladata. Ennek érdekében a közbeszerzési eljárások indokoltságának megítélésével, a központi ellenőrzés koordinálásával, a kapcsolódó nyilvántartások vezetésével, valamint a rendelet hatálya alá tartozó szerződések ellenőrzésével és engedélyezésével összefüggő feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) látja el.

 Magyarul ez azt jelenti, hogy csak Fellegi áldásával közbeszerezhetnek a hivatalok, állami cégek, illetve minden olyan szervezet, akire a közbeszerzés kötelező érvényű. Tudom, hogy ellenőrizni kell a közpénzek felhasználását. Ezzel még nem is lenne semmi baj, de hát erre ott volt és van a Közbeszerzési Tanács. Szerény véleményem szerint nem egy újabb ellenőrzési szintet kellene létrehozni, hanem arra kötelezni mindenkit, hogy tartsa be a meglévő törvényeket. Mert a mutyik, a közpénzek elherdálása nem a normál közbeszerzési eljárásokban vannak (mert azokban a pályázó felek árgus szemekkel figyelik egymást, és ha valami nem stimmel azonnal nagy ricsajt csapnak), hanem a hirdetmény nélküli meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban (lásd a legújabb eljárást: az Országgyűlés Hivatala makrogazdasági kutatásokra, előrejelzésekre írt ki közbeszerzést, amire 3 céget hívtak meg. A Századvég1, a Századvég2, meg egy kimondhatatlan nevű egy alkalmazottas kft-t. És láss csodát a Századvég1 nyert és a három pályázat között 150.000 Ft volt az eltérés). Vagy itt van a másik példa, ahol őfelsége I. Viktor magántestőrsége tízmilliárdokért szerez be dolgokat közbeszerzés nélkül. Na, itt kellene a mutyikat keresni, és itt kellene nagyon ellenőrizni. Lenne dolga Budai Leszámoló Gyulának.

Nekem nagyon nem tetszik ez az új rendelet.

De nézzük csak a részleteket:

1.     A közbeszerzésre kötelezett szervezetek kötelesek éves közbeszerzési tervet készíteni és azt leadni az NFM-nek.

 Ez lehetőséget ad arra, hogy egész évre lássák mennyi közbeszerzés lesz, milyen szférában, így szépen előre meglehet tervezni melyik „közeli” cég mennyiért és hova pályázhat majd.

2.   A megindítást megelőzően 15 nappal korábban a teljes dokumentációt le kell adni Felleginek, majd ha ő engedélyezte, akkor kiírhatják.

Ha véletlenül a kiírásban szerepel olyan kitétel, aminek a „kiválasztott közeli cég” nem felel meg, még lehet módosítani mielőtt a kiírás hivatalosan is megjelenne. A kiírókat nem nehéz rábeszélni némi apró módosításra.

  A szervezetek kötelesek egyeztetést kezdeményezni az általuk lefolytatott közbeszerzési eljárások ajánlati szakaszának eredményhirdetését megelőzően legalább 5 munkanappal, az „összegezés az eljárás eredményéről” című dokumentum és a nyertesként kihirdetni tervezett ajánlattevőnek az eljárásban benyújtott valamennyi irata NFM részére történő megküldésével.

 Ha netalán valami fatális tévedés folytán mégsem a kiválasztott „közeli” cég nyerne, ebben a szakaszban még lehetőség van a korrigálásra. Jó alaposan átnézni a nyertes cég összes papírját, dokumentumát és találni benne valamit, amivel kilehet zárni.

 Persze az is lehet, hogy csak nekem van összeesküvés-elmélet mániám. De ezt döntse el ki-ki maga.