Mint megyebeli mindig is érdeklődve figyeltem a szűkebb pátriám eseményeit. Legyen az egy kis falu mondjuk Bakonybánk, vagy a megyeszékhely Tatabánya. Így az esztergomi történéseket is rendre követem, különösen az októberi önkormányzati választások óta.

  Lesújtó véleménnyel vagyok a volt polgármester (Meggyes Tamás) és frakciója tevékenységéről. Tudom, hogy ez egy blog, tudom, hogy itt sokkal szabadabban lehet véleményt nyilvánítani, de most csupán egy szóval minősíteném az előző polgármester és most már a KDNP nélküli Fidesz frakció tevékenységét: botrányos! Nem öncenzúra hatására nem fejtem ki bővebben és erősebben a véleményemet, hanem azért mert egy nagyon kicsi önbecsülés még szorult belém, és azokat a szavakat, amik a fenti társaság jellemzésére az eszembe jutnak csakis élőszóban és tiszta férfitársaságban mondanám el. Hölgyek jelenlétében (és a blogot remélem ők is olvassák) egyszerűen képtelen lennék ezeket a jelzőket mély szégyenérzet nélkül kiejteni.

  Beszéljünk inkább arról, hogy milyen nagy türelemmel és milyen nagy önfegyelemmel és igazi politikusi viselkedéssel próbálta Tétényi Éva az új polgármester (aki egyébként kétharmados többséggel lett a város vezetője) a város működését, életét visszaterelni a normális kerékvágásba. Sajnos nem sikerült neki, mivel a választásoknál a város választói gondolni sem mertek arra, hogy ha új polgármestert választanak, akkor a régi ilyen mértékben vissza tud ütni. Nem hibáztatom a polgárokat, nem mondom azt (amit több fórumon is olvastam) hogy az ő bűnűk, hogy Tétényi Éva ilyen helyzetbe kerül. Hiszem, hogy mindenki a józan esze és a szíve szerint választott és még a legvadabb álmaikban sem gondoltak arra, hogy Meggyes Tamás annyira kézben tarja a frakció tagjait, hogy a napvilágra került botrányok sorozata után is hű ebként nyalják gazdájuk kezét és csaholnak mellette.  

  No, de amiért valójában billentyűzetet ragadtam, az az a hír, hogy Tétényi Éva és néhány száz esztergomi lakos gyalog elindult a fővárosba, hogy átadjon egy petíciót Orbán Viktornak (aki miniszterelnöksége mellett még Esztergom díszpolgára is). Szépen csendesen gyülekeztek Esztergom főterén, aztán elindultak és az egész éjszakát végiggyalogolva megérkeztek Budapestre. Eleinte csevegve, viccelődve, mosolyogva meneteltek, (hisz hiába komor a küldetés, ami miatt túracipőbe bújtak, a közös, nemes cél mindig összekovácsolja a társaságot és hál’ Istennek az optimizmus, a derű nem vész el), később elcsendesedtek és csak lépdeltek némán, talán egy kicsit már fáradtan is. Amint pirkadt és közeledett a cél a derű és a mosoly visszatért a társaságba, és gondolom az a tudat is, hogy „megcsináltuk, itt vagyunk”. Tétényi Éva átadta a petíciót (amit természetesen nem Orbán Viktor vett át, és ezt meg is értem, azt viszont már nehezebben értem, hogy miért késett, még ha csak 10 percet is a megbeszélt időpontról Török Kristóf, Orbán Viktor egyik sajtófőnöke. Ő nem 50 kilométerről jött, és nem gyalog, de erről most ne essék több szó) majd visszatért azokhoz, akik a menetelésben a kísérői voltak, beszámolt róla, hogy a küldetésüket teljesítették, mindenkinek megköszönte a részvételt, a segítséget, a szolidaritást. Ezek után egy Esztergom- Kertvárosi galambász elengedte 300 galambját, hogy ezzel is hirdessék, hogy nagy esemény történt ma itt.

  Valóban nagy esemény történt. Talán az utóbbi idők legnagyobb eseménye. Nem a létszáma miatt, nem az ügy hordereje miatt, hanem a módja miatt. Mert mi is történt? Egy végletekig ellehetetlenített polgármester, egy végletekig semmibe vett lakosság mutatta meg azt, hogy ahhoz, hogy kinyilvánítsa a véleményét, hogy megmutassa erejét, hogy felhívja a figyelmet a törvénytelenségekre nem kell erőszak. Nem borogattak kukákat, autókat, nem is gyújtották fel őket, barikádot sem emeltek sehol. Még a TV székházat sem gyújtották fel erős (és jogos) felindultságukból. Csendesen sétáltak két megyén keresztül, szerényen átadták a levelüket, aztán szép gesztusként elengedték a galambokat, majd olyan csendesen és szerényen, ahogy jöttek el is távoztak.

  Szerintem ez a fajta erő sokkal sugárzóbb és elgondolkodtatóbb, mint ha törtek-zúztak volna. Remélem Orbán Viktor is alaposan elgondolkodik ezen és leveszi a kezét Meggyes Tamásról, mert meggyőződésem, hogy a volt polgármester csak az ő bizalma miatt van még ott.

  Végül csak annyit, hogy köszönöm az esztergomiaknak, köszönöm Tétényi Évának, hogy példát mutattak arra, hogyan is kell igazából politizálni, hogy kell viselkedni még akkor is, ha esetleg kilátástalannak is látjuk a helyzetet. Remélem a példa ragadós lesz, és bárhogy is alakul az ország sorsa azok, akik változtatni akarnak rajta nem az erőszakot veszik példának, hanem a mostani esztergomi megoldást…