Ezért:

  További százmillió forintot vonnak el az Országos Mentőszolgálattól. Ez azt jelenti, hogy már nemcsak a gépkocsik beszerzésére szolgáló pénzkeretet, hanem a működési költségeket is csökkentik. Tavaly még azt mondta az egészségügyi államtitkár, hogy a mentőszolgálat az idei költségvetés egyik nyertese. Azóta azonban már elvontak egymilliárd forintot a mentőszolgálattól, most pedig újabb 100 milliót.

  Valahogy nekem eddig egészen más fogalmam volt a nyertességről, de lehet, hogy bennem van a hiba. Öregszem, megcsontosodtam, és nem tudok haladni a korral, nem érzem át a fülkeforradalmi hevületet, és az azzal járó szemléletváltozást. Pedig már kaptam bemutatót nem is egyet az új szemléletből. Nyugdíjvédelem (magánnyugdíjak einstandolása), sajtószabadság (horribilis pénzbírsággal, felszámolással való fenyegetés), demokrácia (AB szinte teljes felszámolása, egyszemélyes alkotmányozás), mind nagyszerű példája az új irányvonalnak. Ezek után nem is értem, hogy miért lepődtem meg azon, hogy ha valaki nyer, attól elvesznek?

   Becsukom a szemem és egy film jelenik meg előttem:

  Kócosbajszú Zsiga kora délután ballag hazafelé a „Kilenc piros orr” elnevezésű hangulatfokozóból viszonylag határozott léptekkel. Ez a határozottság lesz a veszte. Annyira büszke az egyenes járására, hogy nem is néz a lába elé. Egyszer csak megbotlik egy a járdára dobott gyufaszálban, megtántorodik és beesik egy ajtón. Ez az ajtó történetesen egy Lottózóé. Zsiga, hogy mentse, ami menthető, nehogy már részegnek nézzék, úgy tesz, mint aki eleve ide készült, beletúr a koszlott zakója zsebébe (és mivel épp ma reggel vitte vissza az üres üvegeket jelentős pénzösszeggel rendelkezik) előkap egy ezres és így kiált fel: Ácsi! Ide nekem a legjobb lottójukat! Na, ezt nem kellett volna, de hiába, mit tesz az önérzet!

  Telnek, múlnak a napok, eljön a szombat, lottóhúzás napja. Zsiga már el is felejtkezett a nagy beruházásáról (szelvényvásárlás), búsan támasztja a pultot a kocsmában (mert elfogyott az üvegvisszaváltásból felhalmozódott tőkéje), ahol halkan zümmög a háttérben egy televízió. Beletúr a zsebébe, de ott egy huncut krajcár sem cincog. Közben felhangzik a jól ismert szignál és elkezdik sorsolni a számokat, Zsiga unott szemekkel mered a képernyőre miközben felfedezi, hogy a zakó zsebe lukas, és a bélés mögött valami zizeg. Addig-addig bűvészkedik, míg előkotorja a megbújó papírost, ami nem más, mint a lottószelvénye. Megkérdezi Zsémbes Borist, hogy ad-e legalább egy kisfröccsöt a szelvényért, de mivel Boris igen morcosan összehúzza a szemöldökét (amit Zsiga már nagyon jól ismer, tudja, ha Boris így néz annak jó vége nem lesz, mert ezzel kezdődött az az eset is ami miatt Zsiga 3 hétig nyomta a kórházi ágyat, de erről szemérmesen hallgassunk) inkább lemondott a fröccsről. Szórakozottan nézegette a papír fecnit és mivel épp sorolták a nyerő számokat egyeztette a szelvényen lévőkkel. És láss csodát! Hát nem ötöse lett?!

  Néhány nap múlva Zsiga felvette az ünneplő ruháját és beballagott a Lottózóba, hogy felvegye a nyereményét. Ott nagyon szívélyesen fogadták, még konfettit is dobáltak rá, hellyel kínálták és rátértek a lényegre. Ebből Zsigánk megtudta, hogy a telitalálata nagyjából egymilliárd Forintot érne, ha nem jön közbe a nyertességre vonatkozó új értelmezés. De közbejött! Szó szót követett és a végén Zsiga kezébe nyomtak egy tízezrest, mondván ezt jól ossza be, és tegyen belőle félre 2-3 ezer forintot, mert jövő év elején még adót is kell fizetnie utána.

  Eddig bírtam, ennél a pontnál muszáj volt kinyitni a szemem.

  Nehezen szabadulok a „film” hatása alól. Attól félek, hogy ez tényleg átfordul a valóságba, ha megbetegszem és hívom a mentőket, az alábbiak játszódnak le. A mentőknél megkérnek, hogy a mobiltelefonomon állandóan maradjak velük kapcsolatban, közben üljek a kocsimba és induljak el. Készségesen felvilágosítanak, hogy hol a legközelebbi benzinkút, és ha megtankoltam merre menjek, melyik kórházban kapok ellátást. Persze ha odaértem a kapuba már minden gondot levesznek a vállamról, készségesen félreparkolják a kocsimat, bevisznek az épületbe (mert a hordágyak még bírják), és ha hoztam magammal szikét, tűt, cérnát és kötszereket akkor meg is műtenek.

  Csoda, ha nem akarok nyertes lenni?