Szegény Lézer János már jó ideje álmatlanul forgolódott éjszakánként az ágyában. Hiába gondolkodott erősen, nem jött rá mi az oka. A szép szolgálati autóját már régen leadta, az már nem is foglalkoztatja, hisz vett egy hasonlót (az árát és a fenntartásának költségeit majd visszahordják neki stílusosan lézerblokkoló-készülék dobozban). Már az sem zavarja, hogy gazdag lett, hisz csakis úgy ér valaki valamit. De akkor mi lehet a gond, mi okozhatta az álmatlanságot?

  Most végre kiderült. Majdnem későn, de hál’ Istennek még időben eszébe jutott. Történt, hogy az új Alaptörvény végszavazása zajlott a Parlamentben. I. Orbán őfelsége felemelkedett és imígyen szólt: „No, kedves csicskáim, elkészült az új Alkotmány mindent kivettünk belőle, ami zavart (emberi jogok, sajtószabadság) mindent beletettünk, ami fontos (Tokaj, kőbányák, focisuli, három korner egy tizenegyes szabály) elérkezett az idő, hogy szavazzunk! Mindenki koncentráljon erősen az igen gombra, mert aki akár véletlenül is a nem gombot nyomja meg, azt felnégyeltetem”

Lázár Nemszégyellemhogygazdagvagyok János még mindig feszült volt. Vakargatta a fejét, hogy mi lehet az idegessége oka. A nagy fejvakarás közben szúrást érzett az ujjában, mire felszisszent. Megnézte mi szúrta meg, és megdöbbent. Egy szálka volt az, ami nem lenne még meglepő, de a szálka nagyon tétényiévás volt. Hopp! Kiáltott fel Jánosunk, mire őfelsége kérdően nézett rá, mert már türelmetlen volt a szavazás miatt. AudiS8 János 2 perc szünetet kért, hogy a szálkaügyet írásba foglalhassa a szavazás előtt.

 És megszületett a beadványa:

Kövér László

az Országgyűlés Elnöke részére

Helyben

Zárószavazás előtti módosító javaslat

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 107. §-a alapján a „Magyarország Alaptörvénye” címmel benyújtott T/2627. számú törvényjavaslat T/2627/165. számú egységes javaslatához (a továbbiakban : Egységes javaslat) a következő zárószavazás előtti módosító javaslatot terjesztem elő :

1. Az Egységes javaslat „AZ ÁLLAM” fejezet 25. cikk (2) bekezdésének a következő új d) ponttal való kiegészítését javaslom:

/A bíróság dönt/

„d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. ”

2. Az Egységes javaslat „AZ ÁLLAM” fejezet 32. cikknek a következő új (5) bekezdéssel való kiegészítését javaslom, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(5) A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.”

Budapest, 2011. április 18.

Lázár János

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

  A beadvány nagyon megtetszett őfelségének (mert kissé zavarta őt, hogy Esztergomban nagyobb a zaj a kelleténél, de ezzel a módosítással megoldódik a dolog. Meggyes Tompika törvénytelen határozatait átviszi a megyei Kormányhivatalhoz és majd ők kihirdetik. Ettől kezdve törvényes lesz a dolog.), meg is dicsérte érte Jánosunkat.  Megveregette a vállát (mert a buksiját nem merte megsimogatni mivel nem szerette volna, ha sündisznó lesz a kezéből a sok szálka miatt), utasította a krónikást, hogy gyorsan írja bele az új Alaptörvénybe és már szavazhattak is.

  A szavazás eredménye közismert…

  Nadrágunk még van, igaz a zsebe lukas, a csupasz fenekünk kilóg belőle, de még van és ez a lényeg. Viszont a nadrágszíjra nem lesz szükségünk, és egyébként sem lehet szíjnak nevezni azt, ami még van, hisz elég egy csat meg egy két centis darab valami, amin elfér egy luk, amibe a csatot bekapcsoljuk. A többi teljesen felesleges, amire lenne felhasználási javaslatom, de mivel nem szeretném, hogy a Terrorelhárítási Központ munkatársai valamelyik hajnalban hívás nélkül meglátogassanak, inkább nem írom le.

  A Nemzeti Lenyúlás Kormánya továbbra is azon van, hogy a legszegényebbeken hajtsa be a Matolcsy féle félresikerült költségvetés hiányát. Idén ez a réteg járt rosszul az egykulcsos, 16 százalékos szja-val, pedig azt ígérték, hogy az egykulcsos adóval mindenki jól jár, ezért úgy döntöttek, hogy a közszférában a költségvetés terhére fizetik ki a dolgozóknak a hiányzó bért, hogy legalább annyit kapjanak, mint tavaly (na, de hol az infláció?). A versenypiacon pedig megpróbálják rávenni a cégeket, hogy ők állják a számlát. Bérkommandót hoztak létre, melynek keddi jelentése szerint csak minden második vállalkozás egészítette ki a béreket. Magyarul sokan jártak rosszul a mindenkijóljár adóval.

  Jövőre újabb reálbércsökkenés várható. Megszüntetik ugyan az úgynevezett szuperbruttót (ennek lényege, hogy nem a bruttó fizetés után, hanem egy magasabb adóalap alapján adózunk, ugyanis a bruttó bérhez hozzá kell adni a munkáltató által utalandó tb-járulékokat is - ez 27 százalék -, vagyis 1,27-tel kell szorozni a bruttó bért. Jövőre úgynevezett félszuperbruttót vezetnek be, ami azt jelenti, hogy a 27 százaléknak csak a felét kell hozzáadni a bruttó bérhez, így kapjuk az adóalapot. Vagyis 1,13-mal kell szorozni). Felháborító azonban az, hogy az adóalap csökkentésének köszönhetően jövőre ugyan 90 milliárd forinttal több marad az adózóknál, de az adójóváírás csökkentésének következtében 180 milliárdot takarít meg a költségvetés. Ebből pedig egyértelműen látszik, hogy 90 milliárd forintos megszorítást szenvednek el az adózók. Ami elszomorító, hogy megint épp az a réteg jár rosszul, amelyik a legkevesebbet keres. 

  Azért látszik, hogy tanul a hibáiból a Nemzeti Együttműködsz Vagy Kinyírlak Kormány és nem bízza a Bérkommandóra a következő Mindenkijóljár adóváltoztatást. Ezúttal jó előre próbálnak gondoskodni arról, hogy az alacsony keresetűek bérkiegészítését biztosítsák. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot használnák fel arra, hogy garantálják, a cégek fizessék meg dolgozóiknak a hiányzó bért. Ennek kötelező betartását, törvény írná elő, és azok a cégek, amelyek nem hajlandók a szükséges béremelésre, nem kaphatnának semmiféle állami támogatást, pályázaton nem vehetnének részt. Az erről szóló jogszabályokat júniusban fogadja el a parlament. Mifelénk erre mondják, hogy ügyes!

  De fel a fejjel zembertársaim! Látszik az alagút vége! Még egy-két remekbeszabott törvény, és itt lesz a Kánaán! Meglássátok, beváltják azt az ígéretet is, hogy kolbászból lesz a kerítés (sőt, még a nadrágszíjunk is). Mire alapozom ezt az optimista kijelentésem?

  Hát erre: a  személyi jövedelemadó 1 százalékát is fel lehet majd ajánlani az államadóság csökkentésére. Erről a nemzetgazdasági miniszter terjeszt be törvényjavaslatot. A tervek szerint, adókedvezményt kaphatnak azok, akik az “Összefogás az államadósság ellen” elnevezésű alapba fizetnek. A Nemzeti Együttlenyúlás Kormánya arra kérte fel a nemzetgazdasági minisztert, hogy olyan törvénymódosításokra tegyen javaslatot, amelyek lehetővé teszik: a befizető magánszemélyek és vállalatok a személyi jövedelemadójukból, illetve a társasági adó alapjukból írhassák le majd a befizetett összeg egy bizonyos hányadát.

  No, ha ez nem húzza ki az ország szekerét a kátyúból, akkor semmi…

„Látják, hogy ma a nap is másként süt" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a kormány arra törekszik, hogy valamennyi célja világos legyen a választók számára.

Azóta eltelt egy év, világossá váltak a célok és látszik a megvalósítás zsenialitása is. Egyetlen baj van a dologban, hogy anno nem tudtunk a sorok között olvasni.

Nemzeti Ügyek Politikája 2010 (Fidesz választási programja) (NÜP)

Olyan kormány kell, amely képes ösztönözni a nemzetközi befektetéseket azzal, hogy bebizonyítja, komolyan vesszük a munkahelyteremtést, és lehetővé tesszük, hogy a vállalkozók befektessenek, gyarapodjanak nálunk. (NÜP)

A kormányoldal nem kegyelmezett, a parlament egy nap alatt végigtárgyalta és el is fogadta a három új extraadó bevezetését elrendelő törvényjavaslatot. Múlt héten Orbán Viktor kormányfő állt elő a bolti kiskereskedelmi szektort, a telekomcégeket, és az energetikai ágazatot terhelő különadók tervével, ám a társadalmi és államigazgatási egyeztetés megspórolása céljából nem a kormány, hanem Rogán Antal és Lázár János fideszes képviselők péntek késő este adták be a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. (2010.10.18.)

A gazdaság, a társadalom és az állam működését munkaközpontúvá kell alakítani. A cél olyan gazdaságpolitika bevezetése, amely elősegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre. (NÜP)

A 2010 december-2011 február közötti időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 743 ezer fő volt, 0,5 százalékkal több az előző év azonos időszakinál, a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 1,8 százalékkal, 487 ezer főre nőtt, a munkanélküliségi ráta 11,5 százalék volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán korrigált adatsorát.(2011.03.30.)

Az építőipari kis- és középvállalkozásoknak jóval nagyobb gazdálkodási biztonságot, jogbiztonságot kell adni, életben kell tartani a hazai építőanyag-gyártói, tervezői, kivitelezői, ingatlanforgalmazói kapacitásokat, építőanyag-kereskedéseket. A közbeszerzési rendszert, a fedezetkezelő intézményt alkalmassá kell tenni a feladata betöltésére. (NÜP)

Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 28,8 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz mérten. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 29,2, az egyéb építményeké 28,4 százalékkal kisebb volt a 2010. februárinál. (2011.04.15.)

Közmunka keretében lehetőségeket kell biztosítani a romáknak valamint a szakképzetlen munkavállalóknak az építőiparban, a mezőgazdaságban. (NÜP)

A kormányzat a közmunkaprogrammal megoldja a foglalkoztatást, a költségvetésben viszont az erre szánt pénzforrásokat lecsökkentették  a tartalékolásnak nevezett költségvetés-átszabás után pedig 100 milliárd forintot kivettek a Munkaerőpiaci Alapból. Az pedig, hogy nem nyolc órára, hanem négyre lehet a közmunkást alkalmazni, nem foglalkoztatás-bővítés, hanem csak a statisztikát javíthatja, hiszen egy napra "nem egy strigulát lehet húzni, hanem kettőt"

2010 januárjában 53 ezer közfoglalkoztatott volt, 2011 januárjában pedig csak 12 ezer.

A közrend és a közbiztonság alapja: senki sem állhat a törvények fölött. A magyar emberek elveszítették bizalmukat saját államukban, saját kormányukban, mert úgy érzik, vannak, akik következmények nélkül, a törvényeken felül vagy a törvényeken kívül helyezhetik magukat. Az új kormány legfontosabb feladata lesz a társadalmi bizalom helyreállítása, amely csak akkor lehetséges, ha a törvény előtt mindenki egyforma, legyen akár politikus, polgármester vagy szociálisan hátrányos helyzetű választó. (NÜP)

Kihirdette az esztergomi jegyző az alá nem írt döntéseket. A jegyzőkönyvet Tétényi Éva polgármester nem írta alá. Tudomásunk szerint az adósságrendezési eljáráshoz szükséges reorganizációs tervet és az új szervezeti és működési szabályzatot is kihirdette a jegyző. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ott történt eseményeket rögzíti, azt a jegyző és a polgármester, illetve a helyettesítésükre jogosult írja alá. Álláspontom szerint a képviselő-testület ülésén határozattal kijelölt személy nem jogosult az ülést vezetni, és ebből következően a jegyzőkönyvet aláírni. A határozatok esetében készült jegyzőkönyvi kivonatok aláírására is a fenti szabályok vonatkozna. A törvénysértő önkormányzati rendelet addig az időpontig érvényes és hatályos jogszabálynak tekintendő, amíg azt a képviselő-testület hatályon kívül nem helyezi, vagy az Alkotmánybíróság meg nem semmisíti. (2011.04.19)

A jövő Magyarországán a biztonság mindenkit meg illet és azt az állam az ország minden pontján garantálni fogja. Soha nem fogjuk megengedni, hogy a rendteremtés vagy az erőszak jogát bárki az államtól elragadja, és azzal visszaéljen. Az erős Magyarországnak nincs szüksége gárdákra, mert képes mindenki számára rendet, védelmet és biztonságot garantálni. (NÜP)

„Felmostuk a padlót a rendőrséggel és a szabálysértési hatósággal” – így kommentálta a Jobbik egyik képviselője azt a debreceni tárgyalást, aminek eredményeképpen a bíróság megállapította, hogy nem követett el szabálysértést az az öt ember, akiket egy nappal korábban, pénteken állítottak elő Hajdúhadházon. Mint ismert, Gyöngyöspata, és Hejőszalonta után ez a település a harmadik, ahol a Szebb Jövőt Polgárőr Egyesület „járőrözést” szervez a helyi közbiztonság tarthatatlan állapotaira hivatkozva.(2011.04.17)

Vissza fogjuk adni a hitüket, amely ismét biztosítja számukra a társadalmi megbecsülést annak elismerésével is, hogy az inaktív kor nem jelenti a teljes visszavonulást a munkából és a közéletből. Számítunk munkájukra és több évtizedes tapasztalataikra. (NÜP)

A hétfőn elfogadott és január 1-jén hatályba lépő alaptörvény rögzíti, hogy a bírák - akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. (2011.04.19.)

Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek. (NÜP)

Leszámol a kasszákkal a nyugdíjreform-törvény. Aki nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe  2011. január végéig, az "kiszerződik" az állami társadalombiztosítási rendszerből. A nyugdíjkorhatárig hátralévő évei után nem kap állami nyugdíjat, miközben járulékot fizetnie kell. (2011.01.10.)

Alapvetően hiszékeny ember vagyok, most is készséggel elhiszem Orbán Viktornak, hogy másként süt a nap. Már csak egy baj van a dologgal, hogy nagyjából 200.000 emberen kívül, (miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok, főosztályvezetők, családtagjaik és baráti körük) mi, a maradék 9.800.000 zember nem látjuk a napot, mert eltakarják előlünk. Fázósan botorkálunk a nagy sötétségben.

Azt hiszem eljött az idő, hogy tegyünk valamit…

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek.

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,

Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! -
S rászórni szórva mindent, ami szép.

Dalolna forró láng az égig róla
S kezén fogná mindenki földiét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek...
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!

József Attila: A tél  1922. november 12.

  2008-ban Orbán azt mondta a Magyar Gárdára, ha kormányra kerül, úgy fog tenni, mint Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket. Ez, ahogy mostanában kiderült nem jött össze I. Orbán őfelségének, de még hű vazallusának a saját hadseregének vezérének sem. Olyannyira nem, hogy egy Jobbikos képviselő meg is jegyezte: „Felmostuk a padlót a rendőrséggel és a szabálysértési hatósággal”. 

Viszont valóban kinyílt a pofonláda, csakhogy nem őfelsége osztogatja, hanem kapja.

  Elkezdődött ez már tavaly októberben, de akkor senki nem hitte, hogy egy kis törékeny nő (Tétényi Éva) osztja a pofonokat. Pedig úgy történt, utólag már mindenki látja, hiába próbálják azt beállítani egyesek annak, hogy Tétényi csak megpaskolta a Nagy vezér arcát. Pofon volt az a kétharmados valóságában.

És most I. Orbán megkapta ez első csattanós pofonját: a vasárnapi győri időközi önkormányzati választáson a város 4. számú, Bácsát, Kisbácsát, Sárást és Révfalu egy részét felölelő választókerületében a kormánypárti jelölt, a Fidesz-KDNP színeiben induló Perger Elza csupán a szavazatok 36,8 százalékát szerezte meg, miközben a győztes Bárány István 60,1 százalékos eredmény ért el. A harmadik jelölt, a független Ottlakán Beatrix 3 százalékos támogatást kapott.

  Igaz ez még nem kétharmados többség, de pofonnak nagyot csattant. Ha még hozzávesszük a legfrissebb méréseket is (A Fidesz április elején 33 százalékon, az MSZP 14, a Jobbik 8, míg az LMP 3 százalékon állt  azok, akiknek nincs pártjuk, 40 százalékot tettek ki) akkor igencsak simogathatja őfelsége a bizsergő orcáját. Hova tűnt a kétharmad? Mert akárhogy nézzük a 33 % még talán Matolcsynál, a matematika tudományok felkent papjánál is csak egyharmad.

  Száz szónak is egy a vége: az első igazán nagy pofon elcsattant, és ha nem változtat a Nagy vezér a cinikus, arrogáns, pökhendi modorán, ha nem igazítja el és nem utasítja normális viselkedésre a hűbéreseit, hamar megkapja a másodikat is, és mehet haza, vagy ahova küldik.

  Azt hiszem a győri választás, a hétvégi fegyveres testületek demonstrációja, a Tétényi Éva melletti kétharmados kiállás (a petícióját is szinte ilyen arányban támogatta Esztergom polgársága) megmutatta, hogy mégsem annyira birka nép a magyar, mint egyesek gondolják…

  Egyenruhások tartottak demonstráló felvonulást szerzett jogaik megtartásáért, köztük a tűzoltók is. Össze is jöttek több tízezren. Pedig a helyi parancsnokaik mindent megtettek (kötelező túlóra elrendelés, próbariadó, szabadság kiadás megtagadása, stb.), hogy minél kevesebben legyenek ott, hogy aztán elmondhassa a kormány, ez a néhány száz tüntető nem számít. De nem jött össze a helyi kiskirályoknak, akikről nem tudni, hogy a nagy vezír utasítását teljesítették-e, vagy csupán önszorgalomból, talpnyalásból próbálták akadályozni az állományuk részvételét.

  Mindenesetre szép számmal összegyűltek az egyenruhások és hál’ Istennek belőlük nem veszett ki a humor. Volt ott minden, transzparensek kemény szavakkal, vicces performanszok és mi szem szájnak ingere. Az Andrássy úti vonulásuk alatt is viccelődtek egy kicsit, füstöt eregettek, vizet fakasztottak még a tűzcsapok nyitogatására is volt frappáns válaszuk: "a fiúknak papírjuk van arról, hogy időszakonként ellenőrizniük kell a tűzcsapok állapotát, és ők ennek tesznek eleget".

  De vannak bizonyos körök, akik nem nézik jó szemmel a viccet (értik ők a viccet csak nem szeretik) ezért az államilag beszerzett bevetési védőruhák ellenőrzését rendelte el Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, miután kiderült, többen speciális felszereléseket vittek magukkal a szombati demonstrációra. Az ellenőrzést a főigazgató azért rendelte el, mert a védőruhákat, sisakokat és bontóbaltákat csak tűz- és egyéb káreseteknél lehet használni, a tűzoltóparancsnokok ezek kivitelét a laktanyából korábban megtiltották. 

  Az ORFK is lépett az ügyben: Az egyenruhások szombati demonstrációján több jogsértés is történt, ezek elemzése és az elkövetők elleni feljelentések elkészítése folyamatban van. A rendezvényt a rendőrség dokumentálta, így ha valaki a rendezvényen tanúsított magatartásával jogsértést követett el, azzal szemben a rendőrség eljárást indít.

  Milyen hibát vétettek a tűzoltók? No, kérem, hát azt, hogy nem emeltek barikádokat, nem borogattak kukákat, nem gyújtottak fel még egy árva autót sem, nemhogy egy TV székházat. Viszont magukkal vitték a minden nap használt felszerelésüket, egy kicsit huncutkodtak, ennyi a bűnük. De ez a Nemzeti Lenyúlás Kormányának nagyon nem tetszik. Ellenzékben jó volt látni a tüntetéseket, még tüzelték is (sőt talán szervezték is, de erre még nincs bizonyíték) a randalírozókat. Most viszont, hogy kormányon vannak nagyon nem kívánatos az utcai demonstráció. Ezért meg is fognak tenni mindent a retorziók érdekében. Bár arra kíváncsi lennék, hogy ki fog rablók után kajtatni, ki fog lángoló épületbe bemenni, vagy ki fogja a rablógyilkosokat őrizni, ha megunják a fiúk a csesztetéseket és civil munka után néznek? Mert, hogy Orbán, Pintér, Bakondi nem az biztos!

  De én még bízom abban, hogy a semmiségi törvény a tűzoltókra is alkalmazható, és ugyanúgy elsimítják az ügyeiket mint a székházgyújtogató csőcseléknek.