Már csak az a kérdés, hogy kinek?  

A Kedves Vezető szóvivője szerint óriási sikerrel végződött a szociális konzultáció, szerdáig 1 millió 65 ezer kérdőív érkezett vissza. Szijjártó Péter emlékeztetett: arra kérték az embereket, hogy június 15-ig küldjék vissza a konzultációs kérdőíveket. A szerdáig visszaérkezett kérdőívek száma szerinte azt jelenti, az emberek is hitet tettek amellett, hogy a konzultációkon alapuló kormányzás lehet sikeres, míg az emberek feje felett való kormányzás - mint azt tették az előző kabinetek az elmúlt nyolc évben - kudarcokhoz vezet. A parlament előtt - folytatta - most egy nagyon fontos törvényalkotási munka áll, ugyanis az év végéig meg kell alkotni az emberek mindennapi életét leginkább befolyásoló és a 2012. január 1-jétől hatályos, új alaptörvényből fakadó jogszabályokat. Ezek megalkotásánál a szociális konzultáció eredménye nagyon fontos iránytűként fog szolgálni, mint az az alkotmányozás esetében is történt.

No, akkor fogjunk bele!

Kiküldtek 8 millió levelet a szociális konzultáció jegyében. Visszakaptak 1 065 000 darabot. Ez, ha jól számolom durván egy nyolcad. Lassan írom, hogy Szájjárató Petya is megértse: e g y  n y o l c a d! Ami ugyan szintén tört szám, mint a kétharmad, de nagyon távol áll tőle! Magyarul még azoknak a Zembereknek a fele sem küldte vissza a kérdőívet, akik tavaly a Fideszre szavaztak.  A statisztikák (de még az álmoskönyvek) szerint, akinek egy nyolcada van, az ne akarjon diktálni, mert még a végén a fejére koppintanak. Szociális ügyekben ne döntsön a kormány, mert nagyon kisebbségben van. Ami azt is jelenti, hogy amit akarnak, azt a többség nem fogadja el. A demokráciákban (amitől egyre távolodunk) a többség akarata érvényesül, ergo a szociális ügyek törvénykezéseit adják át a többségnek. Jó, tudom, 7 millió ember nem tud törvénykezni, nincs akkora hely, hogy összeüljenek egy jó kis tanácskozásra.

De van egy korszakalkotó ötletem!

Olvasom, hogy: Nagy siker a VDSZ által meghirdetett konzultáció. Eddig nagyságrendileg mintegy 15 tonnányi levél érkezett be a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete által meghirdetett szociális konzultációra. A VDSZ elnöke úgy saccolja, jó másfél milliónyi levél lesz a végeredmény. Ez 50%-kal több mint amit a kormánynak küldtek vissza a Zemberek. Bízzuk a szociális ügyeket a VDSZ-re!

Navracsics Tibor azt mondta, voltak törekvések arra, hogy piacosítsák a közigazgatást, de szerinte ezen a területen nem üzletemberek munkájára van igény, hiszen az egy teljesen más világ, más gondolkodásmóddal, világszemlélettel. "Itt sokkal nagyobb szerepe van az altruizmusnak, az önzetlenségnek, a csapatmunkának, annak, hogy az ember ne a saját, hanem a nemzet érvényesülését tekintse elsődlegesnek. Ezért azt is megkockáztatom, hogy a közigazgatási munka erkölcsileg magasabb rendű, mint az üzleti világ" 

No, igen! A magasabb rendű erkölcsiség. Nézzük csak miből áll ez a szűkebb pátriámban, Komárom-Esztergom megyében:

Alturizmus (A Wikipédia szerint: az alturizmus a populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg.)

Tatabánya (Fideszes polgármesterség alatt): 2007-2010 között nagyjából kétmilliárd Forintot költöttek útépítésre, út-karbantartásra. Érdekes módon az összes munkát két cég nyerte szépen felváltva, az első évben még arra is törekedve, hogy éves szinten egyforma összeget kapjon mindkét cég. Még véletlenül sem került a körbe egy harmadik kivitelező. Mi ez, ha nem a tökéletes példája az alturizmusnak (vagy a mutyinak, kinek-kinek a szája íze szerint).

Esztergom (Fideszes polgármesterség alatt): Ingatlanértékesítés mellett vásárláskor (!!) is fizettek jutalékot az esztergomi városháza egyes dolgozóinak; minél drágább volt az adott ingatlanra kialkudott ár, annál magasabb volt a jutalék. A szabályozást a polgármester és a jegyző együttesen szignálták, a jutalmazási rendszer kiterjedt a jegyzőre, a városszépítési osztály vezetőjére, aki a volt Fideszes polgármester, Meggyes Tamás élettársa, valamint a vagyongazdálkodási iroda vezetőjére, aki Meggyes Tamás barátjaként nyilatkozott egy televíziós műsorban. Kapott a juttatásokból a jegyzői referens, aki a volt alpolgármester fia és egy ügyintéző, aki a Fidesz dorogi polgármester-jelöltje volt. Mi ez, ha nem az alturizmus legszebb megnyilvánulása (fanyalgóknak lehet ez is mutyi).

Önzetlenség

Esztergom (Fideszes polgármesterség alatt): A 2005. január elsején indult Szent Miklós Alap minden esztergomi újszülött számára úgy nyújt támogatást, hogy minden a városban felnövő fiatal huszonegy éves korára önállóan vehesse kezébe a jövőjét. A város a születéskor gyermekenként félmillió forintot utal az alapba, melyet minden évben további ötven-ötvenezer forinttal egészít ki és az így felhalmozódó tőkét kamataival együtt (mintegy 3,1 millió forintot) felsőfokú tanulmányainak vagy önálló otthona megteremtésének finanszírozására fordíthatja a következő nemzedék. Példaértékű önzetlenség a jövő nemzedéke iránt.  (Az más kérdés, hogy ugyanez a képviselőtestület egy 610 milliós hitelfelvételhez fedezetként a Szent Miklós Alap birtokában lévő értékpapírokat nevezte meg, holott ezt nem tehette volna. Mondanom sem kell, hogy a 610 millió forintot, miután likviditási gondjaik voltak, a bank leemelte, tehát jelenleg ez az alap üres).

Csapatmunka

Erre már országos példát is tudok említeni: Az Orbán kormány elmúlt egy éve. (Igaz, nekem egész mást jelent a csapatmunka, mint a Kedves Vezetőnek, de ez legyen az én bajom. Szerintem az nem csapatmunka, hogy valaki egy személyben eldönt valamit, aztán kinyilatkoztatja, és ha valaki nem hajtja végre csapatosan, azt felszámolom, ellehetetlenítem, vagy újabban lecsukatom).

Szép új kétharmados magasabb rendű erkölcsiség…

Tudom, hogy áprilisban meglátogatta Gaskó Gördülősztrájk Istvánt a Kedves Vezető és a bratyizgatás közben olyan kijelentést tett, hogy elismeri a vasutasok követelést a MÁV Cargo privatizációjából való részesedésükre. Igaz, biztosra nem ígérte meg, hogy ki is fizetik, csak annyit mondott, hogy erről még tárgyalniuk kell. Gaskó ettől úgy megnyugodott, hogy amikor rákérdeztek a gördülősztrájkra, a gördülő szóról csak a Rolling Stones jutott az eszébe, a sztrájkról meg semmi, csak nézett azokkal a szép nagy boci szemeivel bárgyún. Egyébként is tudja Gaskó, hogy az elmúlt nyolc év meg Gyurcsány a hibás. A Kedves Vezető meg sosem hazudik (maximum változik az álláspontja, igaz az elég sűrűn. Na, meg a memóriája sem az igazi), így már fejben el is költötte a privatizációból részére visszajáró pénzt.

Gaskót nem sajnálom, de remélem a vasutasok nem költötték el előre a visszaígért pénzt, mert valami készül a háttérben. Olvasom, hogy részvényvásárlással szerezne befolyást a vasúti árufuvarozási piacon a magyar kormány: első lépésben a 102,5 milliárd forintért eladott MÁV Cargo utódcégének, az osztrák tulajdonban lévő RCH Zrt.-nek 20-30 százalékos üzletrészét vásárolnák vissza. Nem tudom miből, a Manyupos lenyúlt pénzekből-e, vagy az utálatos IMF pénzéből? Bár szerintem azt fogják kitalálni, hogy a Cargo privatizációs bevételét megtalálták a spájzban, egy befőttes üvegben és most abból vesznek üzletrészt. Ebből viszont egyenesen következik, hogy a vasutasok egy huncut fillért sem kapnak, mert megszűnik a követelésük jogalapja. Mit is követelhetnének, hisz abból a pénzből, amit a Cargo eladásáért kaptak veszik meg az utódcég üzletrészét. Kártyás nyelven pénz az ablakban. Azt hiszem a vasutasok is a Jereváni rádiót hallgatták eddig. (Aki nem ismerné a viccet annak leírom: A jereváni rádió bemondta, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak. Majd néhány óra múlva helyesbítettek. Nem Mercedeseket, hanem Moszkvicsokat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak).

Tisztelt vasutasok! Figyeljétek a rádiót, mert szerintem nemsokára helyesbítenek, hogy a MÁV Cargo privatizációs bevételét nem osztogatják…

 Szegény 20% nem tehet róla, de kétszínű alak lett belőle. Ha innen nézem elengedhetetlenül fontos, ha onnan nézem, akkor fölösleges teher. Legalábbis a kormány szerint. 

Történt ugyanis, hogy még ellenzékben a Fidesz kijelentette, hogy többek között a magyar energiafüggetlenség, valamint a magyar repülőtér üzemeltetése stratégiai jelentőségű. Ezzel még nem is lett volna baja szegény 20%-nak, de jött a fülkeforradalom és azzal együtt a szemléletváltás. A szavazókból zemberek lettek, a stratégia változott. Időközben hadüzenetet küldtünk az államadósságnak és több fronton is elindultak a harcok. Sikeresen kiebrudaltuk az ellenség nehéztüzérséget az IMF-t, bár ennek ellenére az ellenség alig gyengült meg. Ezt felismerve a kormányunk szükségállapotot hirdetett ki, és totális letámadásba kezdett. Ehhez a harchoz teljes figyelemre, és sok pénzre van szükség, ezért néhány apró zavaró momentumot még meg kellett szüntetni. Így került sor a szólásszabadság korlátozására (nehogy már néhány firkász meg TV-s belepofázzon a harcmodorba), a demokrácia ideiglenes szüneteltetésére (reménykedtem, hogy az ideiglenességet nem a szovjeti 40 évben határozzák meg, de sajnos a reményem tovaszállt, mert Őfelsége kijelentette: „Nem csinálok titkot abból, hogy a gazdasági törvénykezés terén megkötöm a következő kormány kezét. És nem csak a következőét, hanem a következő tízét.” Attól félek, hogy nem csak a gazdasági törvénykezésre gondolt, csak a többit még nem mondta ki), és végül a jogállamiság felszámolására (magánynyugdíj einstandolás, visszamenőleges törvények, egyoldalú alkotmányozás, és még hosszú lenne a lista).

De visszatérve a szerencsétlen 20%-ra. Nemrégiben még úgy nézett ki, hogy a mennyekbe megy, hisz nagyságrendileg ennyi MOL részvényt vett vissza az állam. Lett is belőle népünnepély, zengtek a fanfárok, libériás inasok hordták a pezsgőt, talán még táncra is perdült a kormány bár ezt nem közvetítette a 6 Fidesz TV egyike sem. 20% kihúzta magát, hisz ő lett a sztár, bár egyesek el akarták rontani az örömét. Mert nézzük csak meg mennyit is ér a 20% a MOL-ban? A MOL alapszabálya tartalmaz egy 10%-os szavazati küszöböt, vagyis ennél nagyobb arányban senki nem juthat szavazati joghoz a közgyűlésen. Vagyis, ha vesszük a MOL 7,1%-os tulajdonát, és hozzáadjuk a Manyupból einstandolt 2,4% részvényt akkor az újonnan vásárolt szegény 20% alig ér 0,5%-ot! De hát a nagy ünneplésben erről mindenki elfelejtkezett. Mint arról is, hogy 20% ide, 20% oda, ezzel a benzin nem lesz olcsóbb, az energiaellátásunk nem lesz függetlenebb.

Az igazi trónfosztása a 20%-nak most következett be. Mert hiába tartotta ellenzékben a Fidesz stratégiai jelentőségűnek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (lánynevén Ferihegy) üzemeltetését most mégis eladja a 25% +1 szavazatát. Mondván, hogy a Magyar Állam elsősorban olyan kisebbségi társasági vagyonelemeket tart tartósan állami tulajdonban, amelyek hosszú távú gazdasági szempontok figyelembevételével és egyéb kiemelt szempontok szerint is hasznosan működtethetőek. Magyarul, nem számít ki üzemelteti az ország egyetlen normális, bármilyen gépet fogadni képes repterét. Jó, tudom egy repülő, ha akar, bárhol leszáll elég neki egy széles mező is. Szóval a 20% egy fabatkát sem ér, mehet a süllyesztőbe!

Nem tudom a Kedves Vezető belegondolt-e, hogy mi lenne, ha mondjuk a következő BL döntő után (Mahalacska-Debreceni VSC) Dagesztánból hazajövet nem engedik leszállni a repülőgépét Budapesten? Megnézném a Kedves Vezető arcát, amikor a pilóta bemondaná, hogy „Kedves utasaink a Liszt Ferenc Reptér nem fogad, ezért Lipótmezőn szállunk le”

Mint azt Lézer AudiS8 Jánostól már tudjuk, hogy aki semmire sem vitte, az annyit is ér! Magyarul, aki nem gazdag, az a szemében nem is ember. Megtudtam, hogy a kormányban Jánosunk példaképe Pintér Nyugdíjcsaló Sándor.

Ezt sosem gondoltam volna Lézer Janiról! Teljesen megdöbbentett, hogy épp egy kisnyugdíjas a példaképe. Már épp kezdtem Jánosunk elméjének épsége felől aggódni, amikor a szemem elé került egy hír:

A kormánytagok közt a legtöbb jövedelme Pintér Sándornak volt, a belügyminiszter összevont adóalapjának összege meghaladta az 1,6 milliárd forintot; külön adózó jövedelme után több mint 400 millió forint adót fizetett. (Külön adózó jövedelemnek számít a többi között az árfolyamnyereség, a kamatjövedelem és az osztalék.)

Ezek alapján Pintér Sanya nyugodtan várja a jövő évet, amikor is megadóztatják a szolgálati (korkedvezményes) nyugdíját. Valószínűleg nem a kis családja elől veszi el az utolsó falatot a nyugdíjadó befizetésével. Számoljunk csak: A Központi Statisztikai Hivatal szerint a bruttó átlagkereset 2011 márciusában 217 061 forint volt. 1.600.000.000 Ft osztva 365 nappal = 4.383.562 Ft/nap! Te Úristen! Hisz ez a kisnyugdíjas naponta többet keres, mint az átlag 20 hónap alatt!

Belegondolva Pintér úr helyzetébe, én nagyon rosszul érezném magam, amikor ki kellene állnom a rendvédelmisek elé és közölni, hogy „Zemberek! Nincs lóvé a nyugdíjatokra, mindenki jöjjön vissza dolgozni, majd kaptok egy szép életpálya-modellt és minden gromek lesz!” Egyszerűen nem értem, hogyan tud a Zemberek szemébe nézni? Nem értem, hogyan alakul ki ez a fajta politikusi állatfaj? Erre születni kell, vagy idővel beletanul az ember?

Ja, kérem így már minden érthető! Megkövetem Lázár Akinemgazdagaznemember Jánost. Igaza van, valóban példakép lehet Pintér Sándor! 

Remélem a kormány a 2012-es költségvetésben megcélozza a 133.333-333 Ft-os (cca. 1.600.000.000 Ft/év) minimál nyugdíj bevezetését.