Az LMP kongresszusa után elgondolkodtam, vajon jól döntöttek-e? Nem tudom, majd az idő eldönti. Szerintem most még senki sem tudja, jó volt-e a döntésük vagy se. Maximum vélemények lehetnek, de a tutit senki sem tudja. Nehéz lenne manapság megmondani, hogy melyik a jobb megoldás, a szövetség vagy az önállóság? Mindkettőben van némi ráció, de mindkettő ellen is szól valami.

Az önállóság mellett döntöttek, mert szerintük az Országgyűlés jelenlegi pártjai között nem találnak olyan partnert, amelyikkel a ciklus hátralévő részében a rendszeresen egyeztetett ellenzéki együttműködésnek értelme lenne. Ebben van valami. Nézzük csak a jelenlegi parlamenti pártokat. Ott van a Fidesz, aki ugye nem ellenzéki. A KDNP nem párt, csak egy ragadványnév a Fidesz után. Az ellenzékiek közül a Jobbik saját maga deklarálta, hogy nem demokraták, tehát elég nehéz lenne velük egy széles körben elfogadott szövetség kialakítása. A DK-ról ne is beszéljünk, hisz ők csak úgy fél lábbal vannak a Parlamentben, még frakciót sem alakíthattak. Marad az MSZP. A velük való együttműködés valóban elég rizikós (lásd SZDSZ). Ha ezeket figyelembe vesszük, akkor jól döntöttek.

Viszont, ha arról az oldalról nézzük a dolgot, hogy ma (főleg ha előrehozott választások lesznek, de még 2014-ben is) Magyarországon egy Fidesztől balra álló szervezet képes-e egyedül megszerezni akkora támogatottságot, hogy az új választási törvény alapján képes legyen leváltani a jelenlegi kormánypártot, akkor már nem is annyira egyértelmű, hogy jó a döntés. Megítélésem szerint a váltás csak összefogással sikerülhet. Persze kérdés, hogy ennek érdekében még az ördöggel is (MSZP, DK) cimboráljon-e egy párt?!

Természetesen van egy harmadik út is, amit így fogalmaztak meg: „A párt programját olyan civil szervezetekkel, parlamenten kívüli pártokkal és mozgalmakkal kívánja megvitatni, amelyek maguk is tiszta lappal igyekeznek hozzájárulni országunk megújításához.” Szép gondolat, csak túl általános, és megfoghatatlan. Kikre is gondoltak? Parlamenten kívüli párt ugyan elég sok van, de olyan, akinek egy egész kicsi súlya is van kevés. Gondolom nem a Kétfarkú Kutya Pártra vagy a Magyar Fokhagymafrontra gondoltak, mint lehetséges szövetségesre. Megítélésem szerint marad két párt, az MSZDP és a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség. A két MSZDP-s vezető (Kapolyi és Schmuck) hitelessége elég lejáratott már, így meglátásom szerint egyedül a Jesz marad, mint lehetséges szövetséges. Annál is inkább, mert a Jesz átment egy öntisztulási folyamaton, és egyre erősebben (talán hitelesebben is) hallatja a hangját. Igaz, hogy ők sem jelentenek nagy súlyt, de legalább már mérhető a támogatottságuk. Viszont meg van az a különbség, hogy a Jesz a közép jobb oldalára helyezi magát, bár ettől még lehetne együtt működniük.

És persze itt vannak a civil mozgalmak, akik jelentős létszámot tudtak megmozgatni a demonstrációjukon. De egyelőre ennyi és semmi több. Kidolgozott programjuk nincs, határozott célkitűzéseik - azon kívül, hogy le kell váltani a jelenlegi kormányzást - sincsenek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek közöttük okos emberek, de jelen állapotukban egyelőre csak a tömegeket tudják az utcára vinni (azt mondjuk, jól csinálják). No, de más egy tüntetést megszervezni (amit most nem is olyan nehéz a fokozódó elégedetlenség miatt) és más egy választási kampányt levezényelni. Arról nem is beszélve, hogy egy hiteles, átlátható és JÓ programot is fel kellene mutatni arra, hogy ha ők nyerik a következő választást, valóban meg tudják oldani a kormányzást. Mégpedig úgy, hogy a most elégedetlenkedő tömeg azt el is fogadja és az ország is kikerül a kátyúból. Nehéz, bár nem lehetetlen vállalkozás, de most még nem látni a jeleit sem a Millásoknál, sem a Szolidaritásnál.

Akkor hogyan tovább? Legyen kerekasztal vagy ne legyen? Nem tudom! Csak abban reménykedem, hogy bárhogy is döntenek az ellenzéki pártok és a civil szervezetek, akár külön-külön, akár szövetségben indulnak a választásokon a végeredmény a váltás lesz és végre a helyes irányba fordul kis országunk szekerének rúdja.