Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Utolsó kommentek

  • barmokországa: A moderálási alapelvek megszegése miatt 9999-12-31 23:59:00 -ig meg lett vonva a hozzászólási joga... (2015.08.06. 14:51) A barmok országa
  • F.M.J.: Tetszett az írás, és mélyen igaz. Nekem is vannak képeim azokról a „régi” időkről. Most talán csak... (2014.12.27. 22:02) A hó evolúciója
  • F.M.J.: @annamanna: Szép hosszan kifejtetted az álláspontodat, nekem mostanság nincs ennyi időm, csupán rö... (2014.12.04. 02:52) Amiről mindenki elfeledkezik
  • annamanna: @F.M.J.: hahaha, ezt most csak mellékesen mellékelem, egy dalocska a szakításról. Afféle jellegzet... (2014.12.03. 17:09) Amiről mindenki elfeledkezik
  • annamanna: @F.M.J.: (folyt). "Attól, hogy valakinek a gyereke(i) a legfontosabb a világon, még lehet belőle s... (2014.12.03. 05:25) Amiről mindenki elfeledkezik
  • Utolsó 20

2014.01.15. 08:59 _Okostojás_

A zabálás káros mellékhatása

ovzaba.jpg

Eleddig csak az orvosok hívták fel a figyelmet a túlzott táplálkozás veszélyeire. Magas vérnyomás, keringési zavarok, ízületi bántalmak, stb. Mostantól viszont valószínűleg a politológusok, gazdasági elemzők és pénzügyi szakemberek is beállnak a sorba.

Történt ugyanis, hogy a Kedves Vezető éjszaka titokban kilopózott a spájzba valamit nassolni. Nem sok mindent talált. A sonka már rég elfogyott, a kolbászt felhasználta kerítésépítésre, a nagyi befőttjeit (magánnyugdíj megtakarítás) kénytelen volt a szomszédnak adni, mert már nagyon reklamált a tíz éve kölcsönadott fűnyírójáért. A fűnyírót nem tudja még visszaadni, mert az kell a költségvetés egyensúlyba hozásához.

Addig-addig nézegetett Szeretett Vezérünk az üres polcok közt, míg fel nem figyelt egy tányérsapkára. Ismerős volt neki, hisz egy vörös csillag díszelgett a sapka tetején. Halvány emlékként bevillant neki, hogy valamikor nagyon utálta ezt a sapkát (és a viselőjét), de már nem is tudja miért. Dereng még néhány szlogen is, amit annakidején skandált: „Tovaris konyec” „Ruszkik haza!” de ezek már olyan régen voltak, hogy el is felejtette mit jelentenek. Iskolás korából még emlékszik, hogy a tovaris szó elvtársat jelent és nem érti miért szitokszó ez. Hisz szinte mindenben egyetért a nagy testvér vezetőjével. Államosítsunk, neveljünk ki néhány oligarchát, akik lenyúlják az ország vagyonának jelentős részét. A maradékot pedig osztogassuk szét a hűbéresek közt.

De hisz minden stimmel – csapott a homlokára a Kedves Vezető és barátian megveregette a sapka tulajdonosának vállát.

- Olyanok vagyunk mi, mint két testvér, mit testvér, egyenesen ikrek! Igaz nem egypetéjűek, de ez nem számít. Örülök, hogy végre újra látlak. Már azt hittem, hogy megsértődtél a „Ruszkik haza” felkiáltásomra. De tudnod kell, hogy azzal én nem elküldtelek, hanem egyenesen marasztaltalak. Elvégre a testvérek egy helyen laknak, tehát amikor azt mondtam, hogy haza, arra gondoltam, hogy ide. De tegyük túl magunkat a félreértéseken és beszélgessünk, mint testvér a testvérrel.

- Miért jöttél hozzánk – tette fel a kérdést a Kedves Vezető

- Azért, mert van egy döglött patkányom és szeretném neked eladni – felelt a látogató

- Remek, épp erre van szükségünk- rikkantott fel a Hőn Szeretett, majd rögtön rá is kérdezett, hogy mit kér érte a csillagos sapkás.

- Ez egy nagyon jó húsos patkány, ezért kérek érte most öt üveggolyót – jött a válasz

- Ennyi az egész? – kérdezte a Kedves Vezető

- Majdnem – válaszolta a tányérsapkás. Ezen kívül már csak azt kérem, hogy harminc évig a megtakarításodat (és azt is, amit csak ki tudsz szipolyozni az emberekből) ne a malacperselybe tedd, hanem add nekem –tette még hozzá széles mosollyal a látogató

- Rendben van! Ez a világ legjobb üzlete. Hol az a szerződés, hadd írom alá ízibe! - felelte a Vezér és széles vigyorral az arcán dörzsölgette a kezeit. Milyen finom lakoma lesz ebből a patkányból, gondolta magában.

Nos, valahogy így történhetett, hogy feladva minden eddigi elvét, gondolkodás nélkül aláírt egy olyan szerződést, ami ellen néhány éve még nagyon ágált. Akkor puccsnak minősített egy ennél kisebb horderejű energetikai egyezséget, amit az Országgyűlés jóváhagyása nélkül akart az elődje aláírni. Ez a telhetetlen gyomor még azt is elfeledteti vele, hogy az egyik nyalonca 2008-ban kijelentette, hogy: „A paksi atomerőmű tervezett bővítése olyan fajsúlyos dolog, hogy feltétlenül népszavazásnak kellene róla dönteni.”

 

Kijelenthetjük, hogy a túlzott táplálkozás, az evéskényszer nagyon veszélyes. Nem csak az ember egészségére, hanem egy országéra is!

 

Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://okos-tojas.blog.hu/api/trackback/id/tr715759180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.